Július 26-án Szent Annára, Mária édesanyjára emlékezik a keresztény világ.

A néphagyomány ezen a napon azonban sokkal több jelentést hordoz. „Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” – tartja a mondás, amely nemcsak az időjárás változását, hanem a női munkavégzés tilalmát is megidézi.

Szent Anna napja ugyanis évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap, különösen a Szeged környéki vidékeken, ahol „Kedd asszonyaként” is tisztelik. A hiedelem szerint az ilyenkor nyitva hagyott ajtókon és ablakokon át özönlenek be a legyek, bogarak – az Annák ugyanis kötényükben hordják ezeket, és ahol alkalmat találnak, „beöntik” a portákra. Innen az egész éven át tartó rovarinvázióval való fenyegetés.

Anna napja egyben jeles gazdasági mérföldkő is: ekkor kezdődött a kender nyűvése, hiszen a növény töve ekkor szakad meg. Szép idő esetén leszedték az annababot, a Drávaszögben pedig kiszedték a vöröshagymát. A hagyományok szerint ez termésjósló nap is: ha esik, bőséges kukoricatermés várható, ha pedig sok a hangyaboly, akár 40 napig is eltarthat az eső.

Bár a nap mélyen gyökeredzik a paraszti világ rítusaiban, máig élő hagyománya is van: a Balatonfüreden megrendezett, nagy múltú Anna-bál ma is a nyár egyik kiemelt társasági eseménye. A szent és profán találkozása e napon különös harmóniát alkot – és talán néhány légy is tanúja ennek.

A kép forrása a Pécsi Néprajzi Mőzeum - Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya facebook oldal.