Július 20-a különleges nap: ekkor tisztelik Illést, az Ószövetség egyik legnagyobb alakját.

Illést a zsidók, keresztények és muszlimok egyaránt prófétaként tartják számon. A bibliai történet szerint Illés könyörgésére szakadt meg a hosszú aszály, majd Isten tüzes szekéren ragadta magához – elevenen, forgószélben. A néphit szerint azóta is az égből osztja villámait a kevély angyalokra és a bűnös emberekre.

Illés napjához számos, félelemmel teli hagyomány tapad. Egykor szigorú munkatilalmat tartottak e napon: úgy vélték, aki ilyenkor a földeken dolgozik, abba a villám csap, a termést pedig jégverés sújtja. Az Ormánságban különösen tartottak attól, hogy aznap varrt ruhában járni veszélyes: a villám az ilyen embert is elérheti.

A Gyimes-völgyben úgy tartják, nem szabad Illésnek elárulni, mikor van a névnapja – különben az égből lövöldözne. Vásárosmiskén a mennydörgést azzal magyarázzák, hogy Illés abroncsolja a hordókat, míg Csíkdelnén szekerének zörgését hallják benne. Székelykevén úgy hiszik, Illés napi eső lyukas mogyorót és diót hoz.

A csillagos égbolt sem marad ki a hiedelmekből: a Göncölszekeret Illés szekerének is nevezik. A népi elbeszélések szerint ezen utaznak Szent Péter, Szent Dávid, Illés, Jézus és az angyalok – szalmát szállítva a Tejúton. A szekér eltörött rúdja sem véletlen: van, ahol úgy tudják, Szent Péter Jézussal a mennyország kapujának ütközött.

A kép forrása a Pécsi Néprajzi Múzeum - Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya facebook oldal.