1933 után a nemzetiszocialista hatalomgyakorlás nemcsak Németország belügye lett, hanem hamarosan Európa utcáin is láthatóvá vált. Kevéssé ismert tény, hogy 1934 nyarán egyenruhás Hitlerjugend-fiatalok horogkeresztes zászló alatt vonultak végig Pécs belvárosán. A korabeli pécsi sajtó tudósításai egy mára elfeledett, mégis sokatmondó pillanatot őriznek abból, miként jelent meg a náci ideológia helyi, közvetlen tapasztalatként.
Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros
(Címlapképünk fotómontázs a Dunántúl című lap 1934. július 3-i számából.)
Az osztrák származású Adolf Hitler (1889-1945) ténylegesen 1933. január 30.-án jutott hatalomra Németországban, amikor náci pártja (NSDAP) élén Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (1847-1934) elnök kancellárrá nevezte ki a választások megnyerése után!...
Mit gondolnak ezek után kedves olvasók: mikor jelentek meg egyenruhás náci Hitlerjugend (1922-1945) – ifjak városunk utcáin „teljes harci díszben?” Ez még eddig nem nagyon volt köztudott, de amikor a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1934. júliusi 20.-i számát olvastam az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, egy kis hírnél ráakadtam. Ezt közlöm most.
„Német horogkereszt Pécs utcáin” volt a cikk címe, és ”Hitler-ifjak egy szakaszának látogatása Pécsett” az alcíme. „Pécs, július 19. – Mint ismeretes, néhány nap óta egy ötven főből álló magyar levente csoport tartózkodik Berlinben. A magyar fiúk németországi tartózkodásával egyidejűleg egy nagyobb csoport német Hitler-ifjú érkezett hazánkba. A Hitler-jugendek (sic!) először Budapestet látogatták meg, majd a vidéki városokba tettek kirándulásokat.
Hitler-plakát (Forrás: Wikipédia)
Nemrég Baján, majd a Balaton mellett jártak, most egy húsz főnyi csoportjuk Pécsre érkezett, ahol sok helyütt keltett feltűnést cserkész ruhás, fehér tányérsapkás alakjuk. A Hitler-jugendek csütörtökön délelőtt zárt szakaszban, horogkeresztes zászló alatt felvonulást rendeztek a Király utcán keresztül, a ’Deutschland über alles’ (sic!) melódiáit énekelve.
A közönség érdeklődéssel figyelte a szálas fiúk felvonulását, s még inkább azt a horogkeresztes zászlót, amely a legutóbbi németországi események bekövetkeztében olyan szomorú nevezetességre tett szert Európában, s amely most jelent meg először Pécs utcáin.”
Aki egyszer föllapozza – vagy interneten megnézi – ezt a lapot, és a másik jelentőset, a liberális „Pécsi Napló”-t (1892-1944) 1934. júliusától kezdve, már az első számtól kezdődően a „Hosszú kések éjszakája” (másnéven „Kolibri Hadművelet”) akkori híreit olvassa, amelynek során 1934. június 30.-tól július 2.-ig Hitler és csapata véresen számolt le Ernst Röhm-mel (1887-1934) és SA (Sturmabteilung-Rohamosztag, 1921-1934) rohamcsapatával, Hitler addigi pribékjeivel, és „mellesleg” számos konzervatív politikussal! Ezt követően nőtt meg az SS (Schutzsaffel-Védőosztag, 1925-1945) szerepe, és vált rettegett általános tényezővé!...
Nézzük, milyen címek alatt tették ezt a „Dunántúl” akkori cikkei alapján. (Hasonló címeket, cikkeket közölt a liberális „Pécsi Napló” /1892-1944/ is.)
Hitler és Röhm 1933 (Forrás: Getty Images)
A „Hosszú kések éjszakája” a „Dunántúl”-ban
Július 1. vasárnap: „Ellenforradalom akarta megbuktatni Hitlert – Agyonlőtték (Kurt von) Schleicher tábornokot (volt birodalmi kancellárt és hadügyminisztert) és Röhm kapitányt, a rohamosztagosok vezérkari kapitányát – Németország beszüntette a külföldi telefon- és távíróforgalmat – Halállal bűnhődnek a lázadók – Hitlert és Moszkvát éljenzik a tűntetők Ausztriában.”
Július 3: „Hitler és Göring vérbe fojtották a német ellenforradalmat – A kivégzett Röhm vezérkari főnök már hat hónapja megfigyelés alatt állott – A hadsereg hűségesen kitartott a Führer mellett – Teljesen helyreállott a rend és a nyugalom, a kormány pozíciója nem ingott meg – Állítólag 43 kivégzés történt – II. Vilmos fiai nincsenek őrizetben – Bécs és Prága még nem látja tisztán a helyzetet – Páris (sic!): II. Vilmos áll az ellenforradalom hátterében – Az angol és az olasz sajtó véleménye – II. Vilmos barátaitól értesült a véres eseményekről.”
SA jelkép (Forrás: Darabanth)
Július 4: „A német vérfürdő borzalmas részleteit tárták fel a francia lapok, melyek agyhangúan azt írják, hogy a második forradalom csak Hitlert akarta eltávolítani – A hadsereg az SA feloszlatását követeli – Kivégzések egész vasárnap – Röhm, a „német Trockíj” Hitler ellen – Hitler már a Reichswehr kezében van – … Mozaik: Kivégzett díszpolgárok – Véres szőlő Röhm kapitány asztalán.”
Július 5: „Újabb lázadással fenyegetődznek, és ma is a kivégzett vezéreket vallják eszményképüknek harcias kiáltványukban a német rohamosztagosok – Agyonlőtték (Gustav Ritter von) Kahr volt bajor miniszterelnököt – München a puccs után – (Viktor) Lutze, a rohamosztagosok új vezérkari főnöke, a kivégzett Röhm kapitány utóda – Katonai diktatúrát vár a francia sajtó – (Franz von) Papen nem távozhat? – A berlini francia követ szerepe – Hitler helyzete megerősödött – A fényűző vezérek."
Schleicher tábornok és felesége (Forrás: Wikipédia)
Osztrák helyzetről: „A kivégzett Gregor Strasser (náci vezér) forradalmasítani akarta Ausztriát – A terrorcselekmények mozgatója a Schwarze Front – (Engelbert) Dolfuss (kancellár) külpolitikája – Százezer főnyi rendfenntartó hadsereg.”
Július 6: (Louis) Barthou (francia miniszterelnök) tudott a Hitler ellen készülődő összeesküvésről – Állítólag a franciák támogatták Schlericher tábornokot célja elérésében – Röhm be akart törni Ausztriába – Szigorú ’Határzár’ – Lemondott a birodalmi bank elnöke (Hjalmar Schacht) – (Rudolf Hess) Távirat Lutzehoz – Hindenburg lemond – … Negyvenhat kivégzés volt Németországban.”
Július 7: „(Josef) Göbbels árulta el a készülő forradalmat – A propaganda miniszter egy gyékényen árult Schleicher tábornokkal, de Röhm bevonása miatt mindent besúgott Hitler kancellárnak – A flensburgi titkos vezértanács – Leszállítják a rohamosztagosok létszámát – Hitler maradt volna a kancellár, de Schleicher lett volna az alkancellár –Krematóriumban elégették a kivégzett zendülőket – 300.000 tagja lesz az SS-nek – … Mozaik – Papen alkancellár és Bertram bíboros”
SS jelvény (Forrás: Darabanth)
Július 8: „Hitler szabadságra megy – Kedden a Deutschland hadihajón kezdi meg pihenését – Francia jelentések szerint élelmiszer hiány lépett fel Németországban – ’Schleicher politikai álma’ – Kivégezték Schleicherné gyilkosát.
Július 10: „Hitler kancellár Bajorországban jár, ahol átszervezi a rohamosztagos csapatokat, és még nem megy pihenőre – Alaptalan hírek Hitler lemondásáról – Hess: Minden talpalatnyi földet vérrel kellene meghódítani.”
Július 11. „Papent kihallgatta a titkos rendőrség – Szabadlábon hagyták, de lakását állandóan őrzik – Hitler csütörtökön kezdi meg szabadságát – Göbbels kedden este rádióbeszédet mondott a rágalmazó külföldi sajtóról… Szabadságolták az acélsisakosokat.”
Joseph Göbbels szónokol (Forrás: Getty Images)
„A birodalmi gyűlést péntekre összehívták. Berlin, július 10. – A német birodalmi gyűlést július 13-án estére egybehívták. Az ülés egyetlen tárgya a birodalmi kormány nyilatkozatának meghallgatása lesz. A birodalmi gyűlés pénteki ülése a 9. választási periódus 3. ülése lesz. A birodalmi gyűlést 1933. november 13-án választották meg, és ezzel egyidejűleg rendezték a népszavazást a Népszövetségből történt kilépés ügyében.
A birodalmi gyűlésnek 661 tagja van, akik közül 639 a nemzeti szocialista munkáspárt (NSDAP) tagja, a többi 22 képviselő is azonban mind szoros kapcsolatban áll a nemzeti szocialista birodalmi gyűlési csoporttal.”
Hitler szónoklata Reichstagban 1939 (Forrás: Europress/Getty)
„Hitler nyilatkozik: kötelességem volt az árulók letiprása, hogy megmentsem a birodalmat a polgárháború veszedelmétől.”
„Mozaik: Führer a legboldogtalanabb ember.”
Európa érdeklődéssel várja a Reichstag pénteki ülését – Hindenburg nem fogadta Papent – Kahrt (volt bajor miniszterelnököt) halálra kínozták.”
Július 14: „Sir John (Allsebrook) Simon (lordkancellár, brit miniszter) és Hitler kancellár nagyjelentőségű beszédet mondottak – Délután az angol alsóház, este a német Reichstag felé irányult Európa figyelme – … Négy hónapi fogházra ítélték (Andreas) Hermes dr. volt birodalmi minisztert – Kinevezték az új néptörvényszéket
Hitler ismertette a forradalmat
Berlinből jelentik: Hitler Adolf kancellár pénteken este a birodalmi gyűlésen nagy érdeklődéssel kísért beszédet mondott. A bevezetőben visszapillantást adott a császár lemondása óta eltelt időre, kihangsúlyozva, hogy a jelen súlyos gazdasági bajai a nemzet legszomorúbb korszakának terhére írandók. Ez pedig az az idő, amely II. Vilmostól Hitlerig eltelt.
Másfél éves uralma alatt 4 és fél millió munkanélkülit juttatott kenyérhez, és kivezette a nemzetet az eddigi politikai és gazdasági zűrzavarból. Hat hónap alatt megszüntette a német nép pártokra szaggatottságát. Ezután azokról beszélt igen élesen, akik ő előtte a hatalom birtokosai voltak. A nemzeti szocializmus történetének vázlatos ismertetése után áttért a forradalmi eseményekre. Kijelentette, hogy a forradalmat Schleicher tábornok kezdeményezte.
Schleicher kifejtette neki, hogy Papent el kell távolítani, a hadsereget és a rohamosztagokat közös nevezőre kell hozni egy parancsnokság alatt. Parancsnokként a legalkalmasabb személynek saját magát jelölte. Röhm ezután egy szélhámos útján lépett érintkezésbe Schleicherrel, aki Röhmnek alkancellárságot igért. Ezután a forradalom részleteire tért ki.
Röhm 12 milliót harácsolt össze a készülő forradalomra.
Röhm 12 millió márkát harácsolt össze szociális jelszavakkal a rohamosztagnak, és ezt a pénzt akarta felhasználni a forradalomra. A szektából terrorcsapatot alakított tömörség címen. Az utolsó éjszakán öt óra hosszat beszéltem Röhmmel, de a helyzetet nem lehetett megmenteni. Mindaddig bíztam – mondotta Hitler –, hogy simán, vér nélkül intézhetem el ezt is, de nem lehetett, most már cselekedni kellett.
Hitler ezután még egy óra hosszat beszélt, vagyis összesen két órán keresztül. Beszéde végén a Kroll-operát zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a kancellárt. Ezután Göring állt fel szólásra, és hűségnyilatkozatot tett Hitler mellett.”
Eddig tartott a lap cím-ismertetése a nácik hatalomra jutása utáni első belső-leszámolásról. Ezek voltak az európai történelmi események, emellett az a pécsi, eddig kevéssé ismert tény leírása is figyelmet érdemel, hogy ekkor rémülhettek meg először a pécsiek, amikor náci jelvények és egyenruhák bukkantak föl a város központjában. Ekkor még az újság viszonyulása taszító volt Hitlerhez és köréhez. Ez azonban 1944-re alaposan megváltozott, különösen a március 19.-i náci-megszállás után. De hogy hogyan jutott idáig ez a lap, és mettől kezdődően történt ez így, még további kutatásra, megfigyelésre vár…
