Harminc éve, 1995. július 24-én hunyt el Dr. Bán Endre morálteológus.

Pápai prelátus, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke, a főiskola első rektora – de hívei és barátai számára ő egyszerűen csak a jóságos pap maradt. Bandi atya kivételes papi szolgálata a 20. századi magyar katolikus egyház egyik legsokoldalúbb alakjává tette őt.

A Somogy megyei Marcaliban született, de papi hivatásának gyökerei Pécshez és a ferencesekhez köthetők. A kommunista hatalommal bátran szembeszálló Lukács István atya példája nyomán választotta a papságot – a matematika helyett. Szolgálatát 1957-ben kezdte, és a kényszerű mellőzések, hatósági vegzálások sem törték meg: Tolnán, Szigetváron, majd a Pécsi Jézus Szíve Plébánián valódi közösséget épített. Legendás gyermekmiséi, beatmiséi, taizéi kapcsolódásai sokakban életre szóló nyomot hagytak.

Tanított, írt, fordított, szervezett. Hittanórái, prédikációi párbeszéddé váltak – Isten és ember között. Az újraalapított Hittudományi Főiskola rektoraként a papnevelés felelősségét is vállalta. Haláláig fáradhatatlanul szolgált – míg szíve 1995 nyarán végleg meg nem állt. Pécsett több mint ezerötszázan vettek tőle végső búcsút.

Élete és munkássága ma is világít. Nem csupán emlékezni tanít, hanem hinni is: abban, hogy a szeretet valóban a legfontosabb kapocs ember és Isten között.

A kép forrása a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár facebook oldala.