Rendhagyó pillanattal kezdődött, és feledhetetlenné vált a Pannon Filharmonikusok január 26-i koncertje.

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében rendezett koncerten alig járt a közönség Verdi A végzet hatalma nyitányának felénél, amikor Kesselyák Gergely karmester egy lendületes mozdulattal – talán akaratlanul – elhajította pálcáját. A hangszerként használt eszköz az első hegedűsök között landolt, de a koncertet ez a momentum egy pillanatra sem akasztotta meg. A karmester kezében szinte azonnal új pálca villant, és az előadás rendületlenül folytatódott, ahogyan azt a művészet, a profizmus és a szenvedély diktálja.

A Virtuóz muzsikusok címet viselő koncert műsora méltó volt nevéhez. Elhangzott a magyar–török kulturális évad keretében is bemutatott Saygun-szimfónia, Kodály Zoltán örökérvényű Galántai táncai, Verdi említett nyitánya, és mindenekelőtt Paganini I. hegedűversenye, Kelemen Barnabás lenyűgöző előadásában. A hegedűművész a szinte játszhatatlan futamokat könnyed technikai bravúrral, ugyanakkor mély zenei átéléssel formálta meg, ráadásként pedig nem caprice-t, hanem egy Bach-szólótételt adott elő – így emelve az est zárását meditatív magasságokba.

A Saygun V. szimfóniájában a zenekar és karmestere minden szakmai tudását latba vetette, ám a monumentális mű nem minden hallgató szívét nyerte el. Nem úgy Kodály darabja, amely friss ritmikájával, lírai klarinétmotívumaival és robbanékony fináléjával méltó befejezése volt az estének. A Pannon Filharmonikusok lendületes, pontos játéka, a fúvós és mélyvonós szólamok ritmikai pontossága, valamint Kesselyák Gergely határozott, mégis inspiráló irányítása megmutatta, mit jelent az, ha egy új pálca valóban jól seper.

A kép forrása a Revizor Online honlapja.