Egy különleges, menorával díszített római kori gyűrűt is megtekinthetnek az érdeklődők a Janus Pannonius Múzeum A hely szelleme című kiállításán.

Gomolyfelhők és napsütés határozzák meg a mai napot Pécsen - kellemes nyári melegre számíthatunk.

2025. július 26-án a sümegi XX. Jakab Napok kulturális csúcspontjaként egy feledhetetlen operettműsornak tapsolhatott a közönség – a színpadon pedig két igazi pécsi sztár, Götz Attila és Stubendek Katalin varázsolta el a nézőket. A Pécsi Nemzeti Színház kiválóságai nemcsak a városukat képviselték méltó módon, hanem az egész dél-dunántúli régió hírnevét is öregbítették.

Augusztus 2-án immár ötödik alkalommal gyűltek össze a férfiak Pécsett, hogy a Dóm téren, a székesegyház mellett térdelve mondják el az elsőszombati rózsafüzért.

A klímaváltozás miatt terjedő rovarok egyre több értékes könyvgyűjteményt fenyegetnek ...

Pécs idén ősszel ismét a világ operaszínpadainak színvonalát idézi ...

A XIX. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó kiemelkedő előadásaként szeptember 6-án este a Győri Balett ...

Az Escargo szobaszínház és az Improvokál Társulat estje ismét bebizonyította, hogy a színház élő és megismételhetetlen élmény.

Záporok, zivatarok, szél várható ma, délutűnra fölszakadozó felhőzettel.

Létezik egy aprócska, mégis felmérhetetlen értékű relikvia, amely évszázadokon és birodalmakon ívelt át – egy hajfürt. Nem akárkié: Ludwig van Beethovené. A zenetörténet egyik legnagyobb zsenijének egy darabkája, amely a bécsi halálos ágytól a XIX. századi Pécsen át egészen a martonvásári múzeumig vezetett. Hogyan került ez a különleges emlék Magyarországra? Ki volt az a zenész, aki megszerezte – és ki az, aki megőrizte?

Ez a történet nem csupán egy hajtincs históriája. Ez a zene, a hűség, az emlékezet és az emberi rajongás örök példája – amelyben Bécs, Pécs és Martonvásár egy különös szálon kapcsolódik össze: Beethoven hajszálán.

Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros írása

(Címlapképünk: Stieler portréja Ludwig van Beethovenről, 1820 (Forrás: Wikimedia)