Király József püspök (Forrás: Nemzeti Portrétár)
Király József pécsi püspök életútja, és a róla elnevezett utca, történelmi változásainak tükrében
A mai olvasó már nem hiszi el, de megtörtént: a helyi rákosista pártvezetők, akkori tanácsi funkcionáriusok, „aparátcsikok” közül többen az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején azért is támogatták a Király utca megszüntetését, mert a „Királyok, hercegek, grófok, Naplopók és burzsuák…” bolsevista induló nyomán azt hitték, hogy a Király elnevezés a Habsburg-uralkodókat, elsősorban I. Ferenc Józsefet jelenti. Ők sem tudták, hogy ki volt Király József, az utca addigi névadója. (Persze, ha tudták volna, akkor meg a „klerikális reakció” -lemezt „tették volna föl…”)
Ki volt Király József püspök?
Nézzük tehát, ki volt Király József (1737-1825) pécsi püspök, a „főutca” névadója. Érdekes személyi vonatkozás az a tény, hogy édesanyja Jókay Kata volt, az ő testvére pedig Jókay Sámuel. Jókay Sámuel pedig Jókai Mór dédapja… Jókai Mór is, Király József is Komáromban született. Még egy érdekesség: Jókai Mór abban az évben született, amikor Király József elhunyt…
Ógyallai Király József 1737. április 4.-én látta meg a napvilágot. Papi pályájára való készülésének állomásában döntő tényező volt a nagyszombati teológiai akadémia elvégzése, pappá 1761-ben szentelték. Ezt követően előbb Perényi Antal mellett káplán, majd Szúnyogh gróf házában volt nevelő. 1764-ben (Duna)Mocs, 1794-ben Udvard plébánosa lett. Papi pályája emelkedését jelentette, amikor 1800-ban pozsonyi, majd 1805-ben esztergomi kanonok volt. 1806-ban egykori alma matere rektorává választották Nagyszombatban, emellett zebegényi apát és tarmaci címzetes püspök lett.
Nagyszombati Egyetem Anno (Forrás: Múlt-Kor)
Az 1807-es év nevezetes volt életében: a pozsonyi országgyűlés képviselőjévé, és október 30-án pécsi püspökké választották – Görgey Márton (1740-1807) utódaként. Püspöki széke elfoglalásának időpontja 1808. március 25. Egyházfői tevékenységét plébániái szorgalmas végig látogatásaival kezdte, különös gondot fordított a magyar nyelv használatának szorgalmazására. A pozsonyi nemzeti egyházi zsinaton pedig a Káldy-féle bibliafordítás revíziós bizottságának elnöki székét foglalta el.
Baranya vármegyei közéleti tevékenységnek csúcspontja annak az alapítványnak a létrehozása volt, amelyben az 1526-os mohácsi csata akkori évfordulóján 3.000 korona értékben biztosította a későbbi méltó tiszteletadást. 1816-ban építették meg ebből a csata színhelyén azt a klasszicista stílusú kápolnát, amely emléket állított mind az 1526-os hősöknek, mind az 1687-es dicsőséges „második mohácsi csatá”– nak..
A pécsi székesegyház talajába megtiltotta a további temetkezéseket, és ekkor hozták létre mind a püspöki, mind a kanonoki kriptákat is. Ez 1820-ban történt. Gondolt egyházmegyéje idős papjainak megsegítésére is 10.000 forintnyi adományában. Művei közül kiemelkedik Szent István apostoli kirányunk tiszteletére mondott emlékbeszédének közlése 1803-ban, Bécsben. Iskolai ösztöndíjat alapított a katolikus ifjúság nevelésére. A tudomány és irodalom pártfogójaként is jeleskedett.
Azonban sajnos annyira nem érezte otthonának városunkat, ezért a püspöki palota homlokzatára kiíratta: „szállás ez, nem ház…” Nem is volt Pécsett, hanem Balatonfüreden, gyógykezelésen, amikor 1825. június 17.-én elhunyt. Utóda a hírneves báró Szepessy Ignác (1780-1838) lett…
Pozsonyi Országgyűlés Anno (A. J. Groitsch metszete)
Működésének kritikája
Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy tevékenységét kritika is érte. Az egyikről már szóltam. Most jöjjön a második. A Pécsi Naplóban (1892-1944) megjelent egy írás 1900. november 6.-án „Egy volt pécsi püspök egy milliós alapítványa” címmel. Így kezdődik: „Fájdalom, nem Pécs javára szól ezen alapítvány sem, bárha azt pécsi püspök tette, de Komárom vagy Győr megye ifjainak (sic!) számára. Ezen alapítvány kezelési szabályzatát most állapította meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Néhai Király József volt pécsi püspök az, ki a század elején 207.000 forintos alapítványt tett azzal a rendeltetéssel, hogy annak kamataiból Komárom megyei nemesi családok ottani születésű gyermekei kapjanak ösztöndíjat középiskolai tanulmányaik alatt, amennyiben pedig Komárom megyeiek kellő számmal nem jelentkeznének, Győr- és Pozsony megyeiek nyerhetik el az ösztöndíjat… A Király alapítvány mai vagyona mintegy egy millió korona, évenként 12-20 ezer koronával gyarapodik.”
A cikk azzal folytatódik tovább, hogy miért nem kaphatnak ebből a Pécs-egyházmegyei szűkölködő, de tehetséges ifjak? Bár érthető az, hogy szülőföldjéről és püspökké választásáig működési színhelyéről való gondoskodása miért volt fontos számára, de az itt megfogalmazott kritika is tartalmaz valóságtartalmat, főleg annak a szövegnek a tükrében, amelyet a püspöki palota-falra kiírt akkor…
Éppen ezért nagyon lovagias volt Pécs szabad királyi város Tanácsa akkor, amikor minden keserűségét feledve, mégis róla nevezett el utcát, mégpedig nem is akármelyiket, hanem a város akkori és mai főutcáját. De szobrot már Pécsett – nagyon is érthetően – nem neki állítottak, hanem Szepessy Ignácnak, amint azt Dunamocs községben megtették…
Pécsi Székesegyház 1700-1799 (Mark Weinmann metszetei)
A Király József utcáról
A város tanácsa jótékonykodási tevékenységének elismeréseként 1864-ben az addigi Fő utcát róla nevezte el, amelyet 1945-ig viselt. Az akkori Király utca azonban a Felsőmalom utca sarkáig tartott, 1896-tól kezdve végig az utca Kossuth Lajos (1802-1894) nevét kapta. Ez változott meg 1945-ben, amikor a Király utca megszűnt, és a Széchenyi tértől a Búza tér végéig, a Felsővámház utcáig Kossuth Lajos utca lett.
Amikor az 1980-as évek végén szakértőkből megalakult az utcanév elnevezési bizottság, majd az 1983-tól működő Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület később hasonló bizottságot hozott létre, abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy egyedüliként mindkettőbe beválasztottak. A városi tanácsot megszűntető önkormányzat 1990-től napirendre tűzte az utcanevek megváltoztatását, a történelmi nevek visszaállítását.
Az akkori közgyűlésben és mindkét bizottságban egyöntetű volt a vélemény: a Király utcának vissza kell kapnia nevét! Így lett 1991-től Király utca ismét. (Az ezt ellenzőknek is világos lehetett: Kossuth Lajos neve nem tűnt el Pécsről, mert az országbíróról elnevezett volt báró Majláth György /1786-1861/ tér most is az ő nevét viseli, szobra pedig a tér fő helyén áll.)
Pécs, Király u. eleje 1910 körül (Forrás: Régi Pécs)
Élet a Nagy-, a Fő-, majd a Király utcában
A török uralom alatt egymást érték itt a bazár-jellegű üzletek, de imahely, kolostor, fürdő is volt a Nagy utcában. Míg a keresztényeket a jobbára az akkori belvároson kívülre kényszerítették, vallásukban nem korlátozták őket, megtűrték a katolikusokon kívül a protestánsokat is. (Erről a Mindenszentek temploma története tanúskodik, no meg az 1588-as hitvita…) A Nagy utca kevert lakosságú volt az akkori összeírások szerint…
Az 1686-os török alóli felszabadulást követő évtizedek tovább növelték az utca jelentőségét: egyre több üzlet nyílt meg, egyre több és szebb polgári ház épült itt. Külön lökést adott a város polgári részének az 1780-as szabad királyi rang elnyerése…
Nagy esemény volt a városban Liszt Ferenc 1846-os szereplése, egyik hangversenyét a később emléktáblával megjelölt Hattyú-házban adta. Bár az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc főbb eseményei nem vármegyénkben és városunkban zajlottak le, az 1850-es évek nyomasztó légkört teremtettek Pécsett is…
A felvirágzást az 1867-es kiegyezés utáni évtizedek hozták el. A városháztól a Búza (vásár)térig a főutca ez idő alatt kezdte elnyerni későbbi formáját, amelynek nagy lökést adott a színház 1895-ös megindítása, majd a villamosjáratok közlekedése 1913-tól. Közben 1907-re az új városháza is megépült…
A polgárság itt sétált, korzózott, üzletet nézett, vásárolt, alkudott, étterembe, Nemzeti- és Polgári Kaszinóba járt, egyszóval társasági életet élt. Az ideérkező vendégek pedig a Széchenyi téri Nádor- mellett az itteni Pannónia Szállóban szálltak meg. (Miközben a cselédlányok és a bakák korzója az Országút /1864-1895/, Siklósi országút /1895-1905/, Rákóczi út /1905-/ lett…)
Sokszor vonult erre temetési menet (az 1900-as évek elejéig ugyanis halottas házból temettek), katonazenekar, fontos rendezvényekre igyekvő egyházi, iskolai, egyesületi és ünnepi felvonulás, sőt kapatos társaság is – a városi rendőrség bosszantására… egy szóval itt mindig volt esemény, amelyekről azután mindent megtudtak a helyiek a Pécsi Figyelő, a Pécsi Közlöny vagy a Pécsi Napló és a Dunántúl írásaiból…
Ennek a „boldog békeidők” -nek vetett véget az első világégés a bakák hadba vonulásával, az antant-szerb megszállással, a trianoni sokkal, a vagonlakókkal, a világgazdasági válság okozta szegénység növekedésével. Bár az 1920-as, 1930-as évek visszahozott valamit az 1914 előtti évek életéből, de az 1930-as évtized végére, az 1940-es évek elejére már a második világháború, majd a német megszállás, a zsidóság elhurcolása tett pontot. Amikor pedig – szerencsére különösebb város-pusztulás nélkül – a szovjetek 1944. november 29.-én bejöttek, egy új világ kezdődött el, mint tudjuk, a Király utca számára is…
Pécs Király utca anno (Forrás: Régi Pécs)
Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros
